A sport tele van kihívásokkal, győzelmekkel, és néha kudarcokkal is. Ahogy a szülők a pálya szélén állnak, láthatják gyermekeiket küzdeni, sikerrel járni, és elbukni. Ezért sok szülő számára kulcskérdéssé válik, hogyan támogathatják gyermekeik önbizalmát és rugalmasságát, hogy képesek legyenek újra felállni minden esés után. Nézzük, hogyan segíthetünk szülőként abban, hogy a gyerekek belső erejükre építsenek, és a sportban szerzett tapasztalatokat a mindennapi életükben is kamatoztassák!
Alíz egy 12 éves kislány, aki nemrég kezdett kézilabdázni. Eleinte tele volt lelkesedéssel, de az első pár mérkőzés után azt érezte, hogy nem elég jó. Többször is hibázott, és egyre inkább elbizonytalanodott. Édesanyja felismerte, hogy Alíznak most nem szigorú kritika, hanem támogatás kell. Egy-egy nehéz edzés után beszélgettek arról, hogy mit érzett, mire gondolt, amikor hibázott. Édesanyja segített neki megérteni, hogy a belső beszéd – az, amit magáról gondol, ahogy magát értékeli – hatalmas erővel bír. Közösen kerestek olyan pozitív mondatokat, amikre Alíz lecserélheti a negatív mondatokat és amiket magában ismételhet, mint például „Bízhatok magamban!” vagy „Egy hiba nem határozza meg, ki vagyok”.
Az önbizalom építéséhez vezető úton tehát a szülői szerep nemcsak külső megerősítésekre épül, hanem arra is, hogy segítünk a gyereknek saját magával kedvesen és biztatóan beszélni.
Az önbizalom nagy része abból fakad, hogyan kommunikálunk saját magunkkal. A szülői részéről fontos, hogy a gyermekeket megtanítsuk arra, hogy ne azonnal bírálják önmagukat, hanem tanuljanak a hibákból, és lássák meg az erősségeiket. A sportpszichológusok szerint az önmagunkkal való párbeszéd fejlesztése jelentős szerepet játszik a teljesítmény fokozásában.
Gondoljunk bele: amikor egy gyermek negatív belső beszédet folytat magával („Nem vagyok elég jó!”, „Úgysem sikerül!”), saját esélyeit is csökkenti. Ha viszont megtanul pozitívan és konstruktívan kommunikálni önmagával, növelheti önbizalmát, ami hosszú távon sikereket hoz számára. Ezt a folyamatot szülőként egyszerű kérdésekkel segíthetjük: „Mi volt a legjobb dolog, amit ma tettél?” vagy „Mit tanultál ebből a helyzetből?” Így a gyerekek megtanulják áthelyezi a fókuszt a kudarcokról az erőforrásaikra, és arra, hogy mindig van fejlődési lehetőség, mert a hibázások a tanulási folyamat részei.
Az önbizalom és rugalmasság fejlesztéséhez több gyakorlatias módszer is rendelkezésre áll, amelyeket a szülőként könnyedén beépíthetünk a mindennapokba.
1. Sikerek és Tanulságok Naplója
Az önreflexió fontos része az önbizalom építésének. Ösztönözzük a fiatal sportolókat, hogy hetente egyszer-kétszer írják le, mi az, amit jól csináltak a sportban vagy akár az iskolában, illetve mit tanultak egy-egy nehezebb helyzetből. Ez lehet egy „Sikerek és Tanulságok Naplója”, ahol mind a pozitív élményeket, mind a kihívásokat rögzítik. Egy idő után a gyerekek látni fogják, hogy az előrehaladás nemcsak a győzelmeken, hanem a tanulságokon is alapul, és ez megerősíti őket abban, hogy képesek kezelni a nehézségeket.
2. Visszajelzés a folyamatra és nem csak az eredményre
A visszajelzés módja nagyban befolyásolja a gyermekek önbizalmát. Próbáljunk meg inkább a folyamatra koncentrálni, mintsem az eredményre. Például, ha a csapata kikapott, dicsérjük meg azért, hogy kitartóan játszott, vagy, hogy keményen edzett előtte. Ez segíti őt abban, hogy értékelje az erőfeszítést és a tanulási folyamatot, ne csak a végeredményt. Ezzel a hozzáállással megérti, hogy a fejlődés nemcsak a célok elérésén, hanem a kitartó munkán és az úton is múlik.
3. Mentális rugalmasság fejlesztése a „Mi lenne, ha…” játékkal
Ez a játék egy szórakoztató módja annak, hogy a gyerekek megismerkedjenek a kihívások kezelésével. Kérdezzünk megoldásra ösztönző kérdéseket, például „Mi lenne, ha kihagynál egy fontos helyzetet?” vagy „Mi lenne, ha veszítene a csapat?” A cél, hogy a gyermek megtanulja előre elképzelni és érzelmileg kezelni a különböző helyzeteket, így kevésbé érzi majd megterhelőnek őket, ha valójában bekövetkeznek. Ez a módszer segít abban, hogy ne csak a sportban, hanem az élet bármely területén képes legyen pozitívan reagálni a váratlan helyzetekre.
Az önbizalom és a rugalmasság fejlesztése nem egyszeri alkalom, hanem mindennapos odafigyelést igényel. Szülőként ebben azzal segíthetünk a legtöbbet, ha rávilágítunk arra, hogy nem a tökéletességre való törekvés a cél, hanem az, hogy a fiatal sportoló bízni tudjon önmagában és megtanuljon minden helyzetben újra és újra felállni. Ahogy Alíz története is mutatja, a belső beszéd fejlesztése, a kudarcok kezelése és a szülői támogatás együtt teremtik meg azt az erős alapot, amelyre a gyerekek építeni tudják jövőbeli sikereiket – legyen szó sportról vagy az élet bármely más területéről.
Frankó Nikolett
sport coach és mentáltréner