Hasznos tanácsok szülőknek versenyszorongás esetére
Biztosan saját magunk is megtapasztaltuk már, hogy egy megmérettetés előtt bizony izgultunk. Talán még az ezzel sokszor együtt járó kisebb-nagyobb testi tüneteket is megfigyelhettük, mint a fokozott izzadást, az ingerlékenységet vagy a heves szívverést. Gyakran nincs ez másként a sportoló gyerekeknél sem, hiszen a versennyel járó nyomás nagy kihívást jelent számukra, és sok esetben ez az érzelmi teher a szülők támogatása nélkül nehezebben kezelhető. A gyermekek számára a verseny nem csupán a fizikai erőpróbát jelenti, hanem érzelmi megterhelést is, amely hatással lehet teljesítményükre, önbizalmukra és sportolói fejlődésükre. Támogatással azonban a sport versenyvilága lehet az a terep, ahol a gyermek megtanulja hatékonyan kezelni a stresszt és az érzelmileg megterhelő helyzeteket.
A versennyel járó nyomás hatásai és kezelésük
A versenykörnyezet stresszes lehet a gyermekek számára, különösen, ha kizárólag az eredmények elérésére összpontosítanak. A téthelyzettel járó nyomás számos fizikai és érzelmi tünetet kiválthat, ugyanakkor lehetőség arra, hogy gyermek határai kitolódjanak és képességei fejlődjenek. A kellemetlen érzések ellenére nem az a cél, hogy minden stresszforrástól megóvjuk a fiatal sportolót, hanem hogy megfelelő eszköztárral ruházzuk fel annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon megküzdeni a szorongással. Ez sajnos nem egyszerű feladat, mert sokszor a gyermekek nehezen tudják meghatározni az érzéseiket, vagy félnek megosztani őket.
Vannak azonban gyakori jelei a versenyszorongásnak, melyekre érdemes odafigyelni:
Fizikai: edzés vagy verseny előtt, közben vagy után fellépő tünetekről számol be. Ezek nagyon sokrétűek lehetnek – hányinger, fejfájás, izommerevség, gyomor problémák, alvási nehézség, hasmenés…stb.
Teljesítménnyel kapcsolatos: a versenyen nyújtott teljesítmény rosszabb, mint az edzéseken nyújtott és ez független a külső tényezőktől (pl: időjárás, ellenfél jobb képzettsége…stb).
Viselkedésbeli változások: a korábban megszokott viselkedési mintái megváltoznak. Az a fajta változás is rengeteg féle módon jelentkezhet – magába zárkózik, a megszokottnál többet vagy kevesebbet alszik, evési szokásai megváltoznak…stb.
Érzelmi felindultság és negatív gondolatok: indokolatlan félelem jelenik meg a sporttal kapcsolatosan (pl: ellenfél, egy-egy sportszituáció), gyakran mutatja a negatív érzelmeket, növekvő gyakorisággal fogalmaz meg képességeivel és teljesítményével kapcsolatos bizonytalanságokat.
Nem kell rögtön kétségbe esni, ha észreveszünk egy-egy figyelmeztető jelet. Azonban, ha gyakran visszatérnek, különösen rövid időtávon belül mindenképpen érdemes beszélni róluk és foglalkozni velük.
Bátorítsuk a pozitív gondolkodást!
Jellemző gondolkodásbeli minta, hogy egy stresszes helyzetet megelőzően a legrosszabb forgatókönyvet vázoljuk fel magunkban. Ez a fajta gondolkodás pedig még nagyobb szorongást eredményez és végül akár önbeteljesítő jóslatként működik. Éppen ezért, mutassuk meg szülőként a fiatal sportolóknak hogyan szoríthatják ki ezt a negatív gondolkodást:
- Tanítsuk meg neki, hogyan cáfolja meg a negatív gondolatok! (Negatív gondolat: Úgyis mindig elrontom a büntetődobást. Kérdések: Mit tettél azért, hogy sikerüljön? Milyen képességeid vannak, amik segíthetnek? Cáfolat: Sokat gyakoroltam edzésen, és ha odafigyelek a kartartásomra, magabiztosan be tudom dobni a büntetőt.)
- Bátorítsuk, hogy ugyanúgy biztassa saját magát, mint csapattársait!
- Tanítsuk türelemre! A pozitív gondolkodás kialakítása egy folyamat, ami nem egyik napról a másikra következik be. Kialakulása a következetes és türelmes gyakorlás eredménye.
- A szülő az elsődleges minta! A téthelyzetek kezelésében a szülői minta elsődleges. Figyeljünk erre tudatosan, mert a stresszes helyzetre adott reakciónk nagyban befolyásolja a fiatal sportoló téthelyzetre adott reakcióját.
Reális elvárások kialakítása
A téthelyzettel járó szorongás megelőzésében nagy szerepet játszik, ha a folyamatos győzelem helyett a személyes fejlődést, a kitartást és az erőfeszítést helyezzük előtérbe. A túlzott elvárások a fokozhatják a nyomást, ami akár elidegenítheti a gyermeket a sporttól.
Támogató kommunikáció
A nyílt és támogató beszélgetés segít a gyermekeknek abban, hogy kifejezhessék félelmeiket és aggodalmaikat. Az értő figyelem mellet erősítsük meg őket abban, hogy a sport nem csupán az eredményekről szól, és irányítsuk figyelmüket azokra a dolgokra, melyeket képesek befolyásolni.
Mentális felkészülés
A mentális technikák, mint például a pozitív vizualizáció vagy légzőgyakorlatok, hatékony eszközei lehetnek a szorongás kezelésének. Ezeknek a technikáknak a közös gyakorlása, nem csak a fiatal sportoló számára lehet hasznos, hanem az egész családnak.
A rutin szerepe
A stabilitás és a kiszámíthatóság fontos tényezők a szorongás csökkentésében. A verseny előtti rutinok kialakítása, például elegendő alvás, kiegyensúlyozott étkezés és megfelelő pihenés, mind hozzájárulhatnak a jobb teljesítményhez és a hatékony szorongáskezeléshez.
Szakemberi segítség
Sokszor előfordul, hogy valamilyen okból nem elég a szülői segítség a versenyszorongás kezelésében. Ilyenkor érdemes szakember (sport coach, sportpszichológus) segítségét igénybe venni, mert egy külső személy sok esetben hatékonyabb megoldást nyújthat a nehézségek kezelésében.
A versenyszorongás sok gyermek életében megjelenhet, melynek megfelelő kezelése meghatározó lehet az egész sportolói pályafutás tekintetében. Az optimális izgalmi szint elengedhetetlen a megfelelő koncentráció és teljesítmény szempontjából, ugyanakkor túlzott mértékben negatív befolyással bír. Ennek a kényes egyensúlynak a kulcsa, hogy olyan eszköztárat adjunk a gyermekek kezébe, ami segíti a hatékony stresszkezelést és hozzájárul a sport élvezetének fenntartásához. Mindebben pedig a szülők hozzáállása és támogatása olyan alapot biztosíthat, ami segít sikeresebbé válni a sportban és az élet más területein is.
Frankó Nikolett
sport coach és mentáltréner